Rendészeti feladatellátás

Rendészeti feladatellátás

Ügykereső

Elszállított gépjárművek

GYIK

Jogszabályok

Ellátott feladatok

Bemutatkozás

Ügykereső

Elszállított gépjárművek

GYIK

Jogszabályok

Ellátott feladatok

a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (4) bekezdése értelmében

a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazás

a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése

a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása

közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében

közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében

közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában

közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében

a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése

közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében

Illetékesség

A felügyelő feladatait az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el. [Kftv. 3. §]

A felügyelet illetékességi területe: a fenntartó önkormányzat, társulás illetékességi területén lévő közterület, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területe, az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő, illetve tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett vagyontárgy [Kftv. 27. § e) pont]

Jogállás

A közterület-felügyelők jogállását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.), az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályozza.

A felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha a Kftv. eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A feladatkörében eljáró közterület-felügyelő hivatalos személy.

Felügyelők azonosítása

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 14. § (1) bekezdése alapján:
“A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során
a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,
b) a szolgálati igazolványa és
c) a szolgálati jelvénye igazolja”.

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 4. § (1) – (2) bekezdése szerint: “A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében országosan egységes egyenruhában teljesíti. A felügyelő szolgálata teljesítésekor egyenruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt.

A fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012. (XII. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében a közterület-felügyelők a feladatuk ellátása során, a BM rendelet 6. mellékletében meghatározott – a (11) bekezdés szerint összeállított és elfogadott műszaki dokumentáció alapján kialakított – egyenruhát kötelesek viselni.

A kecskeméti közterület-felügyelők ruházata megfelel a Kftv.-ben és BM rendeletben foglaltaknak:
– a Városrendészet a munkáltató megnevezését tartalmazó jelzés viselését az egyenruhán kötelezően előírta, így a külvilág számára jól láthatóan, bárki számára megismerhetően van elhelyezve az évszaknak megfelelő felső ruházat hátsó részén a „Kecskeméti Városrendészet” felirat,
– felső ruházati viseletelem mellzsebén, az öltözet mellkasi tájékán tépőzárral rögzített módon, jobb oldalon az intézkedő közterület-felügyelő neve (családi és utónév), bal oldalon hímzett jelvény, rajta „rendészeti feladatellátás”, „közterület-felügyelő” felirat és az „egyedi azonosító jelvény száma” számjegyekkel. A felügyelő hímzett azonosítója a szolgálati azonosító jelvény számát tartalmazó ruházati felszerelés, amely a gyakorló öltözetet viselő állomány részére, valamint a szolgálati azonosító jelvény hordására nem alkalmas viseletelem viselése esetén biztosítja az egyenruhát viselő állomány azonosíthatóságát.

A Törvény 14. § (2) bekezdés 1. mondata értelmében a közterület-felügyelő az intézkedés megkezdése előtt – ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni.

A közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 43/1999. (XI. 26.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint: “A felügyelői intézkedést a napszaknak megfelelő köszönéssel, a személy nemének és életkorának megfelelő megszólítással és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni. Az intézkedés foganatosítása során az elérni kívánt célt egyértelműen kell megfogalmazni. Az intézkedés során alkalmazott felszólításból, figyelmeztetésből a cselekmény jogsértő jellegének abbahagyására, illetve a távozásra történő felhívásnak ki kell tűnnie”.

Intézkedések

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (5) bekezdése értelmében a felügyelő az Kftv.-ben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedést megtenni.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 11. § (1) bekezdése szerint: “A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja”.

A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.

  • Felvilágosítás kérése és adása, segítségnyújtás: A felügyelő felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi tájékoztatást tud adni. A közterület-felügyelő köteles a – törvényben meghatározott feladataival összefüggésben – hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni. [Kftv. 14. §; 2012. évi CXX. törvény 11. § (2) bekezdés]
  • Helyszíni bírság kiszabása szabálysértés, illetve szabályszegés esetén [Kftv. 17. § – 17/A. §
  • Közterület-használati szerződések és közútkezelői hozzájárulások ellenőrzése; a szerződésben, illetve a hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására [Kftv. 19. §]
  • Gépjárművek elszállítása: Szabálytalanul elhelyezett, közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező gépjárművek elszállítása [Kftv. 20. § (1)-(2)]

Hatósági jelzés nélküli (rendszám nélküli) gépjárművek elszállítása
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 59. § (3) bekezdése szerint: “Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közút kezelője – a tulajdonos költségére – eltávolíthatja.”

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 20.§ (2) – (3) bekezdése értelmében a felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést. Az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

Hatósági jelzéssel (rendszámmal) rendelkező, de forgalomból kivont, műszaki érvényességgel nem rendelkező, illetőleg üzemképtelen gépjárművek
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 6/2009. (I. 30.) rendelete (a továbbiakban: Rendelet) 9. § (1) bekezdés m) pontja értelmében a forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező, illetőleg üzemképtelen gépjárművek közterületen történő tárolására közterület-használati szerződést kell kötni. A Rendelet 17.§ (3) bekezdése alapján: „Aki a közterületet jogcím nélkül használja, illetve a szerződést kérésre nem tudja felmutatni, az ellenőrzés időpontjában felvett jegyzőkönyvben megállapított jogtalan igénybevételre visszamenőleg egy havi – napra meghatározott díj esetében 30 napi – pótdíj megfizetésére köteles”.

Szabálytalanul elhelyezett gépjárművek elszállítása
A KRESZ 59. § (1) bekezdése értelmében:
A rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

A Kftv. 20. § (1) bekezdése szerint: A felügyelő – az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

A jármű elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelőjének a rendőrséget is értesítenie kell.

Költségek
A kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 5/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján: a jármű elszállításának költsége: 17.250,- Ft + ÁFA, a jármű tárolásának és őrzésének költsége naponta: 1.200,- Ft + ÁFA; a jármű értékesítésének költsége: 11.500,- Ft + ÁFA.

Értékesítés, kártalanítási kötelezettség
Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni. [Kftv. 20. § (5) bekezdés]

Az elszállítás költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség. [Kftv. 20. § (8) bekezdés]

A jármű elszállítása során, az abban keletkezett vagyoni kárért a felügyeletet kártalanítási felelősség terheli. [Kftv. 20. § (9) bekezdés]

  • Kerékbilincs alkalmazása [Kftv. 20. § (6) bekezdés]
  • Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése: az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyon (épület, építmény, tömegközlekedési eszköz, jármű vagy más dolog) védelme, őrzése, illetve közbiztonsági szempontból történő ellenőrzése; a felügyelő az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.
    Ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a felügyelő az intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat.
    [Kftv. 22. § (1) bekezdés; 2012. évi CXX. tv. 15. § (2)- (3) bekezdés]
  • Jogellenes cselekmény abbahagyására történő felszólítás, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása: a felügyelő jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.

Ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget, úgy a felügyelő az intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat.
[2012. évi CXX. tv. 15. § (1) bekezdés és 15. § (3) bekezdés]

  • Tetten ért személy visszatartása:
    A közterület-felügyelő a szolgálata ellátása során jogosult visszatartani:
    • törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát;
    • az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas dolog kiadását megtagadó személyt,
    • az előállításnak ellenszegülő tetten ért személyt, vagy ha az előállítás egyéb okból nem hajtható végre;
    • a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a 2012. évi CXX. tv. 16. § (2) bekezdésben meghatározott személy értesítése mellett
      a (2) bekezdésben meghatározottak megérkezéséig, de legfeljebb két óra időtartamra. [2012. évi CXX. tv. 16. § (1) bekezdés és (5) bekezdés]

A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében a közterület-felügyelő testi kényszert és vegyi eszközt (gázspray) alkalmazhat. [2012. évi CXX. tv. 16. § (3) bekezdés]

Előállításnak ellenszegülő tetten ért személy esetén a felügyelő az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat. [2012. évi CXX. tv. 16. § (4) bekezdés]

  • Dolog ideiglenes elvétele: a felügyelő feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy más hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti. [2012. évi CXX. tv. 17. § (1) bekezdés]

A felügyelő fent meghatározott dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására, az intézkedés végrehajtása érdekében testi kényszert és vegyi eszközt (gázspray) alkalmazhat.

  • Igazoltatás: a közterület-felügyelő törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként. [2012. évi CXX. törvény 18. § (1) bekezdés]

A felügyelő a 2012. évi CXX. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra. [2012. évi CXX. tv. 18. § (5) bekezdés]

A közterület-felügyelő a szolgálata ellátása során jogosult törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát, visszatartani. [2012. évi CXX. tv. 16. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont]

  • Ruházat átvizsgálása: a felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével – a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében – vizsgálhatja át. [2012. évi CXX. tv. 19. § (1) bekezdés]

A felügyelő a tetten ért személyt  előzetes figyelmeztetés után  belegyezése nélkül is átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében. [2012. évi CXX. tv. 19. § (2) bekezdés]

A 17. § (1) bekezdésében meghatározott dolgok: az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján zár alá vehető, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgyak

  • Csomag és jármű átvizsgálása: a közterület-felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet – a 17. §-ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében – átvizsgálhatja és a 17. § szerinti intézkedést (felszólítás a jogellenesen szerzett dolog átadására, dolog ideiglenes elvétele, az intézkedés végrehajtása érdekében testi kényszer és vegyi eszköz alkalmazása) alkalmazhatja.
  • Megállítás, feltartóztatás: A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 21. §-a alapján: “A felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 40-41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket”.

A közterület-felügyelő az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető. [2012. évi CXX. tv. 19. § (4) bekezdés]

Feltartóztatás: a felügyelőnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő felszólításnak nem engedelmeskedik, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt, illetőleg a feltartóztatott jármű vezetőjét az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza [Kftv. 27. § c) pont]

  • Tetten ért személy előállítása: A közterület-felügyelő jogosult a tetten ért személyt bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani  az alábbiakban meghatározott kivétellel  a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.
    Az előállítás során a felügyelő az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében testi kényszert, vegyi eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.
  • Mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványának ellenőrzése,  – jogsértés esetén – elvétele:
    A mozgáskorlátozott személyek parkolására vonatkozó szabályokat a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1) bekezdése szerint: „Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni”.

A Korm. rendelet 11. § (1) – (2) bekezdése értelmében az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a közterület-felügyelő is jogosult ellenőrizni.

A közterület-felügyelő az igazolványt a helyszínen elveszi, ha az igazolvány érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek.

Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Kép- és hangfelvétel készítése

A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. [Kftv. 7. § (2) bekezdése]

A Kftv. 7. § (6) bekezdése értelmében készített felvétel a rögzítés helyszínén

  • elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,
  • elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,
  • végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá
  • a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban
    használható fel.

A Kftv. 7. § (7) bekezdés a) pontja szerint: “A felügyelet a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével, haladéktalanul törli”.

Szabályszegés - Közigazgatási bírság

I. Behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértése

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés kg) pontja szerint: “Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. A Kktv. 20. § (2) bekezdése értelmében a bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására többek között a közterület-felügyelet jogosult.

A Kftv. 17/A. § bekezdése szerint: “A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a Kkt.-ban meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult a Kkt. 20. § (4a) és a (4b) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni”.

A Kkt. 20. § (4) bekezdése alapján a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki, azonban az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg.

A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 11/F. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) foglalt, behajtási tilalomra vonatkozóan a 11/F. mellékletben meghatározott rendelkezést megsérti.

A Kkt. 20. § (1c) bekezdése szerint: “Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m), o) és p) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban”.

A hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a közigazgatási hatósági eljárásokban méltányosság gyakorlását emberileg méltányolható körülmények fennállása esetén sem, így a kiszabott bírság csökkentésére vagy annak elengedésére sincs lehetőség.

A Kkt. 2008. január 1. napján hatályba lépő módosítása révén a fent nevezett közlekedési szabályok be nem tartása esetén a jármű üzembentartója, helyszíni bírság kiszabása esetén a gépjármű vezetője csak a Kkt. 21/A. §-ában foglaltak szerint mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól:

  • ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását;
  • a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja;
  • azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja;
  • ha számára a szabályszegést más törvény lehetővé teszi.

II. Zöldfelületen történő parkolás

2017. május 1. napjával hatályba lépett a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet), valamint módosult a zöldfelületek (parkok, játszóterek, labdaterek, egyéb zöldfelületek) védelméről, létesítéséről, fenntartásáról és a köztéri szobrok védelméről szóló 14/1999. (V.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „Tilos az útszakaszt határoló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül a kiemelt szegéllyel nem rendelkező utak melletti zöldsávon, valamint e rendelet szerinti zöldfelületeken járművel közlekedni, várakozni, járművet javítani vagy tisztítani”.

A Rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján: „Aki az útszakaszt határoló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül a kiemelt szegéllyel nem rendelkező utak melletti zöldsávon, valamint e rendelet szerinti zöldfelületeken járművel közlekedik, várakozik, járművet javít vagy tisztít, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki”.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet 4. § (1) – (2) bekezdése értelmében a közösségi együttélés alapvető szabályait elmulasztóval (továbbiakban: jogsértő) szemben közigazgatási bírság kiszabására a jegyző, helyszíni bírság kiszabására önkormányzati rendeletben foglalt esetekben a Kecskeméti Városrendészet közterület-felügyelője jogosult; a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a jogsértővel szemben természetes személyek esetén 200.000,- Ft-ig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, valamint 50.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által hozott önkormányzati rendeletek megtalálhatóak a https://kecskemet.hu és a https://or.njt.hu oldalakon.

III. Tisztántartás, gyommentesítés, kaszálás, hó- és síkosságmentesítés

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény 61. § (1) bekezdése szerint: “Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért”.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 6/2017. (III.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet) 6. § (1) bekezdése szerint: “Aki – a termőföld kivételével – a tulajdonában álló ingatlanának, valamint az ingatlanát határoló zöldsáv teljes területének tisztántartásáról, gyommentesítéséről nem gondoskodik, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki”. A jogsértővel szemben természetes személyek esetén 200.000,- Ft-ig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, valamint 50.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki.

A köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 9/2014. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

  • az ingatlanát határoló gyalogos közlekedési felület – ide nem értve az azzal egybeépített autóbusz megállóhelyet, továbbá azon lévő építményt és utcabútort – vonatkozásában:
    • legfeljebb 3 méter együttes szélességű burkolattal ellátott járda, kijelölt gyalogút, gyalog- és kerékpárút teljes,
    • 3 métert meghaladó burkolatszélesség esetén 3 méter szélességű területének,
    • tömbtelek esetében a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló, legfeljebb azonban 3 méter szélességű területnek,
    • burkolattal ellátott gyalogos közlekedési felületek hiányában legalább 1 méter széles sávnak a tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről,
  • az ingatlanát határoló zöldsáv úttestig terjedő teljes területének tisztántartásáról.

Aki a köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki. A jogsértővel szemben természetes személyek esetén 200.000,- Ft-ig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által hozott önkormányzati rendeletek megtalálhatóak a https://kecskemet.hu és a https://or.njt.hu oldalakon.

IV. Gördeszkázás, görkorcsolyázás, kerékpározás
A közterületek használatáról szóló 6/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése szerint: “A közterületek rendeltetésszerű használatának, valamint állapotának megtartása érdekében tilos: gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni az ott elhelyezett emlékműveken, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyakon, valamint a lejárati lépcsőkön, kőpadokon, szökőkutakon, templomok előtti lépcsővel határolt részeken”.

Aki közterületen elhelyezett emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templom előtti lépcsővel határolt részen gördeszkázik, görkorcsolyázik, vagy kerékpározik, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által hozott önkormányzati rendeletek megtalálhatóak a https://kecskemet.hu és a https://or.njt.hu oldalakon.

V. Játszóterek használata

A közterületek használatáról szóló 6/2009. (I.30.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése szerint: “Aki a közterületen lévő játszótéren a kihelyezett játszótéri eszközöket vagy tornaszereket rendeltetésüktől eltérő módon használja, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki”.

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által hozott önkormányzati rendeletek megtalálhatóak a https://kecskemet.hu és a https://or.njt.hu oldalakon.

VI. Zöldfelületek, fás szárú növények védelme

A zöldfelületek (parkok, játszóterek, labdaterek, egyéb zöldfelületek) védelméről, létesítéséről, fenntartásáról és a köztéri szobrok védelméről szóló 14/1999. (V.25.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdésének b) – d) pontja szerint:

  • a Történeti Főtér Együttes gyepfelületein 0 óra és 7.00 óra között tartózkodni;
  • a zöldfelületeken állatot legeltetni, kutyát sétáltatni, kivéve a mindenkor hatályos állattartási rendelet mellékletében kijelölt kutyafuttató helyeket;
  • zöldfelületen a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen megcsonkítani

Aki zöldfelületen a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen megcsonkít, azzal szemben a jegyző közigazgatási bírságot szabhat ki.

Szabálysértés

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény értelmében a közterület-felügyelő az alábbi szabálysértések elkövetése esetén szabhat ki helyszíni bírságot:

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217-222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.
(2) A KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Bírság összege
Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendeletének 6. melléklete tartalmazza azon fix bírság összegeket, melytől a közterület-felügyelőknek eltérniük a jogszabály értelmében nem lehet. A Korm. rendeletben meghatározott szabálysértések esetén a kiszabott bírság csökkentésére vagy annak elengedésére sincs lehetőség.

A tulajdon elleni szabálysértés
177. § (1) Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,
követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés
182. § (1) Aki a polgári felhasználású robbanóanyagok előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, továbbá robbanóanyagot vagy robbanó szerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez és ezt a tényt haladéktalanul a rendőrségnek nem jelenti be, illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, szabálysértést követ el.
(2) Aki a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.

Koldulás
185. § (1) Aki gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el.
(3) A szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot.

Tiltott szerencsejáték
191. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, szabálysértést követ el.

Közerkölcs megsértése
192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.

Veszélyeztetés kutyával
193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,
d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,
szabálysértést követ el.
(2) Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.

Csendháborítás
195. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

Köztisztasági szabálysértés
196. § (1) Aki
a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,
b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,
szabálysértést követ el.

(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával
197. § (1) Aki
a) épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,
b) tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el,
szabálysértést követ el.

Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése
200. § (1) Aki
a) a szeszes ital árusítására vagy a közterületen történő fogyasztására vonatkozó – törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott – tilalmat megszegi,
b) vendéglátó üzletben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szeszes italt szolgál ki,
c) a szeszes ital eladása során közterületen vagy nyilvános helyen szemmel láthatóan részeg állapotban lévő személynek szeszes italt szolgál ki,
d) közterületen vagy nyilvános helyen fiatalkorút szándékosan lerészegít,
szabálysértést követ el.

Jogosulatlan közterületi értékesítés
200/A. § (1) Aki közterületen a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el.

Jégen tartózkodás szabályainak megszegése
202. § (1) Aki a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegi, szabálysértést követ el.

Tiltott fürdés
202/A. § * (1) Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.

Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése
207. § (1) Aki személyazonosító igazolványra vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, az igazoltatásra feljogosított személy felszólítására személyi adatainak bemondását vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány átadását megtagadja, vagy az említett adatokra vonatkozólag az intézkedés során

Kényszerítő eszközök

A rendészeti feladatokat ellátó személyek és a segédfelügyelők által alkalmazható kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályairól, a térítés módjáról, a kényszerítő eszközök típusaira, fajtáira és az alkalmazásukra, valamint a jelentéstétel és a kivizsgálás rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 86/2012. (XII. 28.) BM rendelet tartalmazza a kényszerítő eszközökre vonatkozó részletes szabályokat.

A közterület-felügyelő az alábbi kényszerítő eszközöket alkalmazhatja feladatának jogszerű teljesítése során:

  • testi kényszer
  • vegyi eszköz (gázspray)
  • rendőrbot
  • bilincs

Ha a felügyelő által alkalmazható kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak és az adott eszköz alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására, feltéve, hogy ilyen célra történő használata nem esik jogszabály tiltó rendelkezésének hatálya alá.

A rendészeti feladatokat ellátó személy a Törvény szerinti kényszerítő eszközt – az arányosság követelményét szem előtt tartva – akkor alkalmazhat, ha az intézkedés alá vont magatartására, ellenszegülésének mértékére figyelemmel indokolt, így különösen azzal szemben, aki:

  • az intézkedés során a közterület-felügyelő által jogszerűen adott utasításokat nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat (passzív ellenszegülést tanúsító személy),
  • nem veti magát alá a felügyelő jogszerű intézkedésének, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni (aktív ellenszegülést tanúsító személy),
  • a közterület-felügyelőre, illetve a támogatására vagy védelmére kelt személyre rátámad (támadó magatartást tanúsító személy).

Nem minősül testi kényszernek, amikor a közterület-felügyelő – jogszerű intézkedése során, az intézkedés biztonságos végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, illetve a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:

  • a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával, valamint
  • a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

Kényszerítő eszköz – a testi kényszer és a bilincs kivételével – nem alkalmazható a magatehetetlen és a gyermekkorú személlyel, továbbá a terhes nővel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.

Panasz

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 15. §-a értelmében a felügyelő – az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével – a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az Kftv.-ben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
A Kftv. 23. § (3) -(4) bekezdése alapján: “Ha az e törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására, illetve a 15. § szerinti közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 22. § (4) bekezdés b) pontja értelmében, akinek az e törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, a rendőrséghez fordulhat panasszal.

A Törvény 22. § (5) bekezdése alapján: “A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni”.

Panasz elbírálására jogosult szerv neve: Kecskeméti Rendőrkapitányság
Székhely: 6000 Kecskemét, Batthyány utca 14.
Postai cím: 6001 Kecskemét, Pf.: 301.
Telefon: +36-76/484-684; +36-76/513-300
Fax: +36-76/513-371
E-mail: kecskemetrk@bacs.police.hu
Honlap: http://www.police.hu/hu/ugyintezes/szerv/orszagos-rendor-fokapitanysag/bacs-kiskun-megyei-rendor-fokapitanysag/kecskemet

Megszakítás